Pár perc után túl voltam azon a sokkon, amit az első körforgalom okozott.
A repülőtéren a taxis balra kanyarodott be a körforgalomba, amit én hangos, magyarul elhangzott "ne!!!" kiáltással kommentáltam. Később elengedtem a majrévasat is, amit szokatlan módon, bal kézzel szorongattam a jobbegyen, bocsánat, a balegyen. Az uticélünk Tuam híres történelmi városa volt, amit katedrálisai miatt jegyeznek turisztikai kézikönyek.
- Tulajdonképpen, hogyan is ejtjük a városka nevét? - kérdeztem a taxisofőrt. - Tuam?
- Not bad - válaszolta nyugodtan az ír. - Tyúm.
Tegnap délután valaki becsöngetett az ajtón.
- Vanakasjorgrász? - kérdezte szelíden. A füvet akarta levágni.
Állítólag pár hónap múlva fogom érteni őket. Reméljük a legjobbakat.
Folyt. köv.